|
|
Pár fontos gondolat az életmódról
Az egészség „a teljes testi, lelki, és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy a nyomorúság hiánya” (WHO, 1948). Tekinthetjük számos tényező bonyolult és törékeny egyensúlyának is, mely könnyen eltolódhat, felborulhat: a betegségek és az életminőség romlásának hátterében biológiai, pszichológiai, társadalmi és környezeti tényezők egymással kölcsönhatásban játszanak szerepet.
Ezen tényezők közül kétségtelenül nagy azoknak a száma, melyeket egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben tudunk befolyásolni: pl. genetikai adottságaink, a modern korban minket érő hatások egy része, stb.
Ugyanakkor számos olyan is akad, melyekre életünk során saját magunk gyakorlunk hatást szokásainkkal, életvitelünkkel. Ezen életmódbeli tényezők népegészségügyi jelentősége modern korunkban egyre inkább előtérbe kerül: több, korábban ritkának számító betegség – pl. kövérség, cukorbetegség, magas vérnyomás, bizonyos rákfajták, stb. – előfordulásának ugrásszerű növekedése tapasztalható.
Íme, néhány ajánlás, melyekre érdemes figyelmet fordítanunk, hogy minél stabilabban és hosszabban maradjon fenn egészségünk:
Táplálkozás
A hazai ajánlásoknak megfelelően az egészségvédő tápálkozás részét képezi, hogy a felnőttek is három fő és két kisebb étkezést iktassanak be a napjukba. Naponta legalább háromszor javasolt zöldséget-gyümölcsöt fogyasztani, lehetőleg minden alkalommal más fajtát.
Emellett naponta optimálisan legalább 6-8 pohár alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes folyadékot, elsősorban vizet vagy ásányvizet ajánlott fogyasztani.
Mozgás
A kedvező, egészségvédő hatások kialakulása érdekében a felnőtteknek legalább napi 30 perc testmozgás ajánlott, amely során emelkedik a pulzusszám, és a mozgást végző kimelegszik. Ha nincs egyben 30 percünk, háromszor 10 perc is jó!
Az ülő életmód vagy a nehéz fizikai munka során jellemzően testünknek ugyanazon pontjait terheljük, így hamar kialakulhat derék- vagy hátfájás, illetve kar, láb vagy ízületi fájdalom. Ezek ellensúlyozására forduljunk orvoshoz, gyógytornászhoz: a már kialakult mozgásszervi betegségek jó része tünetmentessé tehető pl. masszázs, gyógytorna segítségével!
Stresszkezelés
Az egyszerű stresszkezelő technikák beépítése a mindennapi rutinunkba segíthet abban, hogy feszültségünket elfogadható, még nem egészségkárosító szinten tartsuk. Ilyenek lehetnek pl. a mozgás, aktív figyelemelterelés, egyszerű „gondolati” technikák, szabadidős tevékenységek (kirándulás, kertészkedés), egyszerű légzéstechnikák, vagy a relaxáció.
Ártalmas szokások helyettesítése az egészségre jótékony hatásúakkal
A mindennapi mókuskerék pörgésében jellemzően olyan szokásokat alakíthatunk ki, melyek egy-egy pillanatra könnyíteni látszanak a nehézségeken, ám hosszabb távon valójában csak tetézik bajainkat. Ilyen például a dohányzás, vagy a túlzott mértékű alkoholfogyasztás. Tudatosítsuk szokásainkat, figyeljük meg, mikor indulnak be ártalmas automatizmusaink, és helyettesítsük ezeket az egészségre nem ártalmas szokásokkal.
Mindez nem megy egyik napról a másikra, a sok éves szokások megváltoztatásához idő kell, épp ezért ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerül!
Ezen tényezők közül kétségtelenül nagy azoknak a száma, melyeket egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben tudunk befolyásolni: pl. genetikai adottságaink, a modern korban minket érő hatások egy része, stb.
Ugyanakkor számos olyan is akad, melyekre életünk során saját magunk gyakorlunk hatást szokásainkkal, életvitelünkkel. Ezen életmódbeli tényezők népegészségügyi jelentősége modern korunkban egyre inkább előtérbe kerül: több, korábban ritkának számító betegség – pl. kövérség, cukorbetegség, magas vérnyomás, bizonyos rákfajták, stb. – előfordulásának ugrásszerű növekedése tapasztalható.
Íme, néhány ajánlás, melyekre érdemes figyelmet fordítanunk, hogy minél stabilabban és hosszabban maradjon fenn egészségünk:
Táplálkozás
A hazai ajánlásoknak megfelelően az egészségvédő tápálkozás részét képezi, hogy a felnőttek is három fő és két kisebb étkezést iktassanak be a napjukba. Naponta legalább háromszor javasolt zöldséget-gyümölcsöt fogyasztani, lehetőleg minden alkalommal más fajtát.
Emellett naponta optimálisan legalább 6-8 pohár alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes folyadékot, elsősorban vizet vagy ásányvizet ajánlott fogyasztani.
Mozgás
A kedvező, egészségvédő hatások kialakulása érdekében a felnőtteknek legalább napi 30 perc testmozgás ajánlott, amely során emelkedik a pulzusszám, és a mozgást végző kimelegszik. Ha nincs egyben 30 percünk, háromszor 10 perc is jó!
Az ülő életmód vagy a nehéz fizikai munka során jellemzően testünknek ugyanazon pontjait terheljük, így hamar kialakulhat derék- vagy hátfájás, illetve kar, láb vagy ízületi fájdalom. Ezek ellensúlyozására forduljunk orvoshoz, gyógytornászhoz: a már kialakult mozgásszervi betegségek jó része tünetmentessé tehető pl. masszázs, gyógytorna segítségével!
Stresszkezelés
Az egyszerű stresszkezelő technikák beépítése a mindennapi rutinunkba segíthet abban, hogy feszültségünket elfogadható, még nem egészségkárosító szinten tartsuk. Ilyenek lehetnek pl. a mozgás, aktív figyelemelterelés, egyszerű „gondolati” technikák, szabadidős tevékenységek (kirándulás, kertészkedés), egyszerű légzéstechnikák, vagy a relaxáció.
Ártalmas szokások helyettesítése az egészségre jótékony hatásúakkal
A mindennapi mókuskerék pörgésében jellemzően olyan szokásokat alakíthatunk ki, melyek egy-egy pillanatra könnyíteni látszanak a nehézségeken, ám hosszabb távon valójában csak tetézik bajainkat. Ilyen például a dohányzás, vagy a túlzott mértékű alkoholfogyasztás. Tudatosítsuk szokásainkat, figyeljük meg, mikor indulnak be ártalmas automatizmusaink, és helyettesítsük ezeket az egészségre nem ártalmas szokásokkal.
Mindez nem megy egyik napról a másikra, a sok éves szokások megváltoztatásához idő kell, épp ezért ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerül!
